civil
civil melléknév és főnév (néha gúnyos)
I. melléknév
1. A hadsereg kötelékébe nem tartozó; polgári. Civil bagázs ¬; civil egyén, személy.
2. (bizalmas) Vmely, rendsz. egyenruhát viselő szervezethez nem tartozó <személy>. Nem vasutas volt, hanem valami civil ember.
3. Civil (főleg I. 1, ritk. 2) személyre jellemző, vele kapcs., általa viselt, gyak. megkülönböztetésül attól, ami katonai; polgári, magán. Civil élet, gondolkozás, ruha, sapka.
II. főnév -t, -ek [ë], -e [e] v. -je [e]
1. Civil (I. 1, 2) ember. Mit keresnek itt civilek? Hivatkozott a katonai hatóságokra. Ő végre is katona, nem civil. (Kuncz Aladár) Mihelyt a múltról volt szó, városi életről, civilekről: Vaszilij hadnagy elhallgatott. (Karinthy Frigyes) || a. (sport, tréfás) Civil a pályán!: a játékban részt nem vevő, idegen személy van a játéktéren.
2. Polgári ruha <szemben az egyenruhával>. Civilben jár. Civilbe öltözött katonatiszt módjára kellő merevséggel meghajtotta magát. (Krúdy Gyula) Szürke lüszter civiljébe öltözködött. Szomorú volt, nem katonás. (Kosztolányi Dezső)
3. Civilben: a) magánéletben. Mi vagy te civilben? b) (régies, rendsz. tréfás) mint nem hivatásos, mint magánember. Civilben régészettel is foglalkozik.
civiles.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
