csúcsíves
csúcsíves melléknév [e; cs-í] -en [e] (építészet, művészettörténet)
1. Csúcsívben épített, kiképzett; gótikus. Csúcsíves ablak, boltozat, kapu. Két színültig megrakott ágy állott a csúcsíves toronyszobában. (Krúdy Gyula)
2. (történettudomány) Ilyen építményre jellemző, rá valló. Csúcsíves építkezés, stílus.
csúcsívesség.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
