dacol
dacol tárgyatlan ige -t, -jon
1. Makacsul, nyakasan és rendsz. hosszabb időn át ellenszegül vkinek, szembeszáll vkivel, vmivel. Dacol az erőszakkal; még szüleivel is dacolt. Dacolnék új, szép daccal, ám kevély Szájam körül már gyáva gödröt ás … Valami ősi meghunyászkodás. (Tóth Árpád) || a. (átvitt értelemben, választékos) Vki, vmi az elpusztítására törő erő ellenére is megmarad, és megőrzi sajátos jellegét. Eszméi dacolnak az idővel. Az a vér szolgavérré soha sem fajulhatott; mai napig is dacol a zsarnoksággal. (Arany János)
2. (választékos) <Vmely nehézséggel> nem törődik; könnyen vesz, fel sem vesz vmit, fittyet hány rá. Dacol esővel, szélviharral. Nelli … dacolt a kényelmetlen éjszakai úttal, melyet még egy átszállás is komplikált. (Babits Mihály)
dacoló.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
