delejes
delejes [e-e-ë] melléknév -en [e]
1. (régies) Mágnességet tartalmazó; mágneses. Találjatok ki valamit, ti, akik delejes fényt és repülő embert találtatok ki, … hogy ember ne halhasson meg ember kezétől. (Karinthy Frigyes)
2. (ritka) Hipnózis által előidézett v. ahhoz hasonló <állapot>. Delejes álom. A szemhéjak résén bámulta a diákot, ki azt hitte, hogy Hilda delejes álomba merült. (Kosztolányi Dezső)
3. (választékos) Lenyűgöző, mintegy hipnotizáló erővel ható, titokzatosnak érzett, vonzó. Delejes erő, érintés, hatás, nézés. Szemei csakúgy szikráztak a delejes tűztől. (Jókai Mór) A magyar regényirodalomban csak Keménynél él … az a delejes viszony, mely az életben a két nemet egymáshoz vonzza. (Péterfy Jenő) Halvány, rejtelmes asszony …, Te delejes nézésü idegen. (Juhász Gyula)
delejesség.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
