disztichon
disztichon [i-ch] főnév -t, -ok, -ja (irodalomtudomány)
Egy hexameterből és egy pentameterből álló verstani egység v. versszak; párvers. (Pl. Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak Hagyd örökűl, ha kihúnysz: A haza minden előtt. (Kölcsey Ferenc) Kisfaludy Károly Mohácsa disztichonokban van írva.
disztichonos.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
