dobaj
dobaj főnév -t, -ok, -a (ritka, irodalmi nyelvben)
Dobogó léptek v. nehéz jármű keltette tompa zaj; dübörgés. Szótalan egymással nagy utat menének, Hallgatva dobajját az ügető ménnek. (Arany János) Ágyúszekerek nehéz, tompa dobaja lüktetett messziről. (Mikszáth Kálmán)
dobajos.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
