domború
domború melléknév -an, -bb
1. Gömbölydeden kiemelkedő, felpúposodó, domborodó, domb alakú. Domború cipó, földhányás, has, mell(kas). [A kapualj] kövezete domború volt, mert pince húzódott alatta. (Krúdy Gyula) Haja dúsan ömlött le domború homlokára. (Kosztolányi Dezső) Mellkasa domború, bajusza szénfekete. (Nagy Lajos)
2. Félgömb alakú, gömbfelületű. Mindkét oldalán domború lencse; domború tükör.
Szóösszetétel(ek): féldomború; síkdomború.
domborúság.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
