dörgedelmes
dörgedelmes [e-e-e] melléknév -en, -ebb [e, e]
1. (ritka, költői) Mennydörgéssel együtt járó, mennydörgő. A Mátra egyik erdőséges ága | … a műhely, hol a komor kovács, A dörgedelmes égi háború Készítni szokta a villámokat. (Petőfi Sándor) || a. (átvitt értelemben) Ez a drámaíró … mindig olyan pokolgépeket szerkesztett, melyeknek kanóca az előadás kezdetén … meggyullad, és az előadás végén … levegőbe röpíti a szerkezetet, dörgedelmes robajjal. (Kosztolányi Dezső)
2. (átvitt értelemben, bizalmas) Nagyhangú, szónokias, hatásos; túlzottan v. színlelten felháborodott hangú, támadó élű <szóbeli v. írásbeli megnyilatkozás>. Dörgedelmes beszéd, irat, szónoklat. Az elnök korholó, … dörgedelmes modorban elhangzott szavai látható hatással voltak Jenőke kedélyállapotára. (Krúdy Gyula)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
