egyén
egyén [ëgyén] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. (filozófia) A többi embertől sajátosságai alapján különböző emberi lény. Az egyént öntudatának egysége és sajátossága jellemzi. A kor folyam, mely visz, vagy elmerít. | Uszója, nem vezére az egyén. (Madách Imre) A Karthausi alakjai … ködös typusok s nem egyének. (Péterfy Jenő) || a. Az egyes ember mint a közösség egyik tagja. Az egyének boldogulása a közjó feltétele. A tervet egyénekre bontják. Enyésszen az egyén, ha él a köz, Mely egyesekből nagy egészt csinál. (Madách Imre) Az út … messzi-messzi időkbe visz, a messzi-messzi jövőbe, ahol nincs többé faj, csak egyén. (Karinthy Frigyes)
2. (főként hivatalos) Ember, személy. Honvédegyén; polgári egyén. Pályázhatnak olyan egyének, akik … || a. (rosszalló, gúnyos) Közelebbről nem ismert személy, aki iránt rendsz. kevés bizalom nyilvánul meg. Kétes egyén. Ki volt az az egyén?
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
