elhagyott
elhagyott melléknév -an, -abb
1. Olyan <személy, dolog>, akit, amelyet vki, vmi elhagyott (I, 1–3, 7; II, 1). Az elhagyott menyasszony; az elhagyott szülőház emléke; vki visszatér az elhagyott munkahelyére. A folyót visszaterelték elhagyott medrébe. || a. (hivatalos, 1945 után) Elhagyott javak: a háborúban elpusztultaknak v. azoknak javai, akik (engedély nélkül) elhagyták az országot.
2. (választékos) Néptelen, elhagyatott <helyiség, vidék>. Elhagyott táj, út. Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál, Mely elhagyott, üres szobában áll … (Petőfi Sándor) Lemnos … elhagyott vadon, ahol nincs élő ember a szegény, partra tett Philoctetesen kívül. (Péterfy Jenő) A népkert elhagyott sétányain szokott üldögélni. (Krúdy Gyula) E táj oly elhagyott. | S ím váratlan előbukkant egy férfi. (József Attila)
3. Felügyelet, gondozás v. segítség nélkül maradt <személy, főképpen gyermek>. Megnyitották az elhagyott gyermekek otthonát.
4. (ritka) Olyan <dolog>, amelyet feledékenységből vhol otthagytak; elvesztett. A villamoson elhagyott tárgyakat a kalauz a végállomáson leadja.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
