ellenségeskedés
ellenségeskedés [e-e-ë-ë] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
Általában az ellenségeskedik igével kifejezett magatartás, tevékenység, állapot; háborús viszony, fegyveres viszály(kodás). Két nép, ország közti ellenségeskedés; az ellenségeskedés(ek) kezdete, megszüntetése. Már régen folyt a villongás. Még a mexikói háborúban … kezdődik az ellenségeskedés. (Jókai Mór) || a. Ellenséges viszony, gyűlölködés, viszálykodás. Ellenségeskedést fejt ki (→ kifejt); állandó ellenségeskedésben élnek. A bizalmatlanság ellenségeskedést szült. A háborús uszítók ellenségeskedést akarnak szítani a népek között. Egész életökön át halálos ellenségeskedésben voltak egymással. (Eötvös József)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
