elmegy

Full text search

elmegy tárgyatlan ige
I. Eltávozik, eljut.
1. <Ember, állat, közlekedési eszköz> tartózkodási helyét elhagyva (el)távozik vhonnan. Elmegy hazulról; elmegy az ® útból; elmegy világgá ¬; elmenne a ® világ végéig. Menj el az utamból! [Kovács urat keresem.] – Elment. Nincs itt, már rég elment. Ha nem tetszik, rögtön elmegyek! Beült egy taxiba, és elment. Az előbb itt volt a kutya, de úgy látszik, elment. Elment a kocsi a ház elől.  Jancsit a bank megkomolyította. Kilenckor már elment, félháromkor jött haza. (Kosztolányi Dezső) Édesapám … elfoglalt ember volt … Mire felébredtünk, akkorára már ő elment hazulról. (Móricz Zsigmond) Moziba megyünk. Aztán, ha elmentünk, szedjen le, vessen ágyat. (Hunyady Sándor) || a. <Közlekedési eszköz> elhagyja azt a helyet, ahol a szóban forgó személy tartózkodik. Későn érkeztem, a vonat már elment. Az ® orra előtt ment el. Éppen az orra előtt ment el az autóbusz.  Vártuk az utolsó villamost, de már régen elment. (Kosztolányi Dezső) || b. (sport) Elmegy vkitől: <versenyző, játékos> gyors haladással megelőz, elhagy vkit. A bajnok a hajrában elmegy társaitól. || c. (ritka) Elmegy vmivel: meglép vmivel; ellopja, magával viszi.  Jancsi a nyájt félig összeszedte: Nem tudja, hol lehet annak másik fele: Tolvaj-e vagy farkas, ami elment vele? (Petőfi Sándor) || d. (átvitt értelemben) Ezzel ugyan elmehetsz!: ezzel nem sokra viszed. || e. <Költöző madár> elhagyja hazánkat. Már elmentek a fecskék.
2. Elmegy vhova: <rendsz. személy> meghatározott céllal haladva eljut v. el akar jutni vhova. Gyalog ment el a színházba. Vonaton ment el a vejéhez. Elmégy az előadásra?  Volt egy ember, nagy bajuszos. | Mit csinált? elment a kúthoz. (Petőfi Sándor) Egyszer édesapámmal elmentem Budakalászra. (Móricz Zsigmond) || a. Elmegy vmeddig: <személy, közlekedési eszköz> eljut vmeddig, elér vmely pontot. Elment a hídig, aztán visszafordult. Villamosra ült, és elment a végállomásig. A vonat hat óra alatt elmegy Bécsig. || b. Elmegy vkiért, vmiért: odamegy hozzá, v. felkeresi a helyén, hogy magával hívja, vigye. Elmegy az orvosért. Apám elment fáért. || c. Elmegy vki elé: bizonyos utat megtesz abban az irányban, amelyből vki várható, hogy vele találkozzék.
3. <Küldemény> rendeltetési helye felé elindul, mert elküldik, elviszik. Mikor megy el a csomag?  Mondja csak odabent, hogy a sürgöny elment. (Mikszáth Kálmán)
4. <Dolog, jelenség> vmilyen módon eltávozik. Elmennek a felhők. Elment a köd. Várjuk meg, míg elmegy a zápor. || a. <Égitest> eltávozni látszik, eltűnik. Elment a hold a felhők mögé. Mindjárt elmegy a nap, és besötétedik.  Mikor az erős nap elment, kitelepedtek a lugasba. (Móricz Zsigmond) || b. (átvitt értelemben) <Időszak, bizonyos célra rendelkezésre álló idő> elmúlik, eltelik. Siessünk a döntéssel, mert hamar elmegy az idő! Mivel így elment az idő, már csak röviden végzek a többivel.  Ha már ifjuságom elmegy, Csak e kettő maradjon meg: … Teljes szívből szeretni és Gyűlölni. (Petőfi Sándor) [Pletykázással] az embernek mégis csak elmegy … az ideje. (Mikszáth Kálmán) || c. (átvitt értelemben) <Áru, pénz> elfogy úgy, hogy vmilyen áron megveszik, ill. vki vmilyen célra elkölti. Már elment a fele fizetése. Étkezésre sok megy el náluk.  Nem árult az eladó, és a vevő nem vett: Mégis elkölt minden, pénze mégis elment. (Arany János) Nincs több pénz a háznál; amit adtál, mind elment. (Csiky Gergely) Földjei, lovai … potom áron mentek el. (Tolnai Lajos) || d. (átvitt értelemben) <Hó> elolvad.  Nincs már tél, elment a hó. (Vörösmarty Mihály) Elment a hó, megjöttek a vizek. (Mikszáth Kálmán) || e. (átvitt értelemben, ritka) <Haj> kihull.  Foga megritkult, haja elment. (Arany János) || f. (átvitt értelemben) <Lelkiállapot, vágy> elmúlik, eltűnik. Elmegy az étvágya; elmegy vmitől az étvágya: (átvitt értelemben is) megunja, megundorodik tőle, elmegy tőle a kedve; elmegy a kedve; elmegy a ® kedve vmitől. Már elment a jó hangulatom.  Minden kedvük elment újabb háborútul. (Arany János) Van nekem egy szerem, amitől a molnárnak örökre elmegy a kedve a saját pénzétől. (Mikszáth Kálmán) || g. (átvitt értelemben) Elmegy az esze v. a józan esze: elveszti (józan) ítélőképességét.  Az öreg Feketének csak nem ment el az esze, hogy ezt megengedje … (Eötvös József) Most vagyok csak szomorúan, furcsán … Szép eszem, ha mostan, elmén | Istenem, be meg nem érdemelném. (Ady Endre) || h. <Rádióállomásnak éppen hallgatott adása> fokozatosan elhalkul, és a végén egyáltalán nem hallható. Eleinte egészen jól fogtuk a közvetítést, de aztán elment, és nem bírtuk visszahozni.
5. (átvitt értelemben, választékos) <Ember> meghal.  Elment a vén Rabay feleségestül egy hónap alatt. (Tolnai Lajos)
6. (átvitt értelemben, ritka) <Leány vkihez> szívesen feleségül megy.  Ahhoz elmenne a Krikovszky Katka is, pedig a legszebb lány a városban. (Mikszáth Kálmán)
7. (átvitt értelemben) Elmegy vminek: magát rászánva vmilyen (új) foglalkozást választ, vmiként kezd tevékenykedni.  Menj el fürdőorvosnak. (Mikszáth Kálmán) Egyik elmegy kocsisnak …, a másik meg a városba megy. (Móricz Zsigmond) || a. Elmegy napszámba: napszámos munkát vállal.  Nagy Péter cár … egyszer … elment napszámba. (Jókai Mór)
8. (átvitt értelemben) Elmegy vmeddig: a) <beszédben, írásban, a gondolatok hosszabb során> tovább haladva eljut vmely pontig v. részig. Mai előadásában elment a 4. fejezetig. b) <cselekvésében> eljut vmely fokig. Elmegy egy bizonyos határig; elmegy a végső ® határig. Végsőkig elment az engedékenységben.
II. Vkinek, vminek a közelébe jut és továbbmegy; bizonyos ideig v. bizonyos módon megy.
1. Elmegy vhol: vminek a közelébe ér, és megállás nélkül továbbmegy. Elmegy vki, vmi alatt, előtt, fölött, mellett, mögött. A vonat elmegy az őrház előtt.  Átkozott perc volt az, amelyben mellettem Elmenvén, szép gyilkos! reád tekintettem. (Csokonai Vitéz Mihály) || a. (átvitt értelemben) Elmegy vmi mellett: nem ötlik fel neki vmi; közömbösen nézi; nem törődik vele. ® Süketen és vakon megy el vmi mellett. Hogy lehet így elmenni ridegen, érzéketlenül ennyi szépség mellett!?
2. (átvitt értelemben) Elmegy vhol: <út, vezeték> vminek a közelében húzódik; bizonyos része egy helyen közel van vmihez. Az út egy szikla alatt megy el. A ház előtt megy el a főcsatorna. Fölöttünk megy el a telefonvezeték. Az ösvény a forrás mellett megy el. Itt megy el a kémény a szekrény mögött.  A templom faránál megy el egy sikátor. (Móricz Zsigmond)
3. (bizalmas) Elmegy vmeddig, vhogyan: a) <ember, állat, közlekedési eszköz> bizonyos távolságig v. ideig v. vmilyen módon, állapotban megy v. tud menni, vhogyan eligazodik. Innen már egyedül is elmegyek hazáig. Ez a kocsi elmegy száz kilométernyire is. b) <gépezet> vmely állapotban v. hosszabb ideig képes működni; eljár vmeddig, vhogyan. Az óra, a motor évekig elmegy javítás nélkül. c) (átvitt értelemben) <színmű, szavalat v. zenedarab előadása> vhogyan folyik, és eljut a végéhez. Már próbáltunk annyit, hogy valahogyan elmegy a darab. || a. (átvitt értelemben) Elmegy a maga lábán is: nincs szüksége segítségre, támogatásra.
4. (rendsz. tagadó alakban) (átvitt értelemben, népies) Elmegy vmin: <személy> eligazodik vmin; megért, megfejt vmit. Nem lehet elmenni a szaván, a beszédén v. azon, amit mond: nem lehet hitelt adni szavának, nem lehet építeni arra, amit mond. Ezen nehéz elmenni.  Nem lehet a szavain elmenni. (Jókai Mór) [A gulyás botja] olyan, mint a diplomáciai titkos írás, … csak a gulyás tud elmenni rajta. (Mikszáth Kálmán)
5. (átvitt értelemben) <Vmely dolog> jóindulattal még elfogadhatónak tekinthető; megjárja. Elmegy a többi közt: nem nagyon rí ki a nála különbek, megfelelőbbek közül; elcsúszik (2a) a többi között. Ez még csak elmegy.  [A bor] ecetes volt, azért elment szódával. (Tolnai Lajos)
6. (átvitt értelemben) Elmegy vmi számba v. ritk. számban: valahogyan még megfelel, megteszi vminek.  Megtanul, majd meglásd, az én iskolámban; Ha nem, úgy is elmegy egy közember számban. (Arany János) || a. (átvitt értelemben) Elmegy vminek, vmilyennek: <a tények ellenére> vmi(lyen)nek látszik, tekinthető.  Olyan friss, hogy … elmenne kend harminc esztendősnek. (Vas Gereben)
Szólás(ok): ld. deszka, dolog, hazulról, jég, olvas, zab.
elmenés; elmenő; elment.

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir