előnyös
előnyös [e] melléknév -en, -ebb [e, e]
1. Előnyt, hasznot, nyereséget adó, hozó, azzal járó; kedvező. Előnyös állapot, béke, csere, feltétel, helyzet, javaslat, körülmény, vétel; előnyös volna, ha …; előnyösen vásárol vmit; előnyössé válik. Ő volt köztünk a legelőnyösebb helyzetben.
2. Olyan, ami vkinek, vminek előnyét (3) megmutatja, és megfelelőnek, kívánatosnak tünteti fel. Előnyös tulajdonság; előnyös oldaláról mutatkozik be. A legelőnyösebb színben mutatta magát. A selyem-ihrám [= török lepel] a női idomokat előnyösen tüntette ki. (Jókai Mór) Sokkal csinosabb, mint gondoltam. Használ neki ez az előnyös világítás. (Móricz Zsigmond)
előnyösség.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
