érdekel
érdekel [e-ë v. ë-ë] tárgyas ige -t, -jen [ë]
1. Érdekel vkit: <dolog> érdeklődést, figyelmet kelt, ébreszt vkiben. Ez a könyv engem nagyon érdekel. Nem érdekli a zene. Engemet már mi sem érdekel. (Petőfi Sándor) S már alig-alig érdekel Egykor imádott, furcsa sorsom. (Ady Endre) Beszédbe eredt a romlatlan ifjúval, kit minden színház lelkesen érdekelt. (Babits Mihály) || a. Érdekel vkit: <személy> vonzalmat kelt, ébreszt vkiben, vonz vkit. Ez a lány nagyon érdekel. Marjánszky … megérezte, hogy Erzsikét érdekli. (Mikszáth Kálmán)
2. Vkit illet, érint (6), vkire vonatkozik, tartozik. Ez nem érdekel téged; ami engem ebből érdekel, az az, hogy … || a. Nem érdekel: nem törődöm vele, semmi közöm hozzá; (durva) nem érdekelsz: hallgass el!; most már ne is lássalak, tűnj el! (Téged ez) ne érdekeljen!: ne szólj, ne avatkozz bele, nem tartozik rád!
3. Érdekelve van (vmiben): része van vmiben, anyagi v. erkölcsi érdek fűzi hozzá, köze van vmihez, részese vminek. [A lemondásról] nem tudott senki meg többet, csak akik érdekelve voltak. (Jókai Mór)
érdeklő.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
