erőteljes
erőteljes melléknév
1. (választékos) Olyan, akiben, amelyben bőven van (élet)erő; fejlett, izmos, erős. Erőteljes férfi, ifjú; erőteljes borjú, csikó. Erőteljes karjai vannak. A keresztény nyugat … a családi élet szigorúságát követeli … Így nevekedik fel egy erőteljesebb, munkásabb, műveltebb és emberibb faj. (Vörösmarty Mihály) Ott áll már a Tisza erőteljes népe, Mikor lakziba megy nem vígabb a képe. (Sárosy Gyula) Nyulánk s mégis erőteljes fiatalember volt Miklós. (Petelei István)
2. Erőre valló, erőről tanúskodó, lendületes. Erőteljes hang; erőteljes fejlődés, működés. Az állatállomány erőteljesen szaporodik. A zene … vígabban, erőteljesebben zengett az emelvényről. (Krúdy Gyula) Gyorsan, erőteljesen, frissen lépkedett. (Kosztolányi Dezső)
erőteljesség.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
