esthajnal
esthajnal főnév (irodalmi nyelvben)
A naplementét követő idő; alkonyat. Egy-két szállongó bogárka … növeli az esthajnal … csendességét. (Kármán József) Kelj fel, rózsám, ne alugyál A szép hajnali csillagnál, Majd ha feljön esthajnalra, Jőj el vigasztalásomra. (Vörösmarty Mihály) Miként az esthajnal csendében Zengő harangszó halkan elhal: Halkan elhalt, elzengett a dal. (Tompa Mihály) || a. (ritka, irodalmi nyelvben) A nyugati égalj pirosas színeződése közvetlenül naplemente után. S immár az esthajnal, mintha város égne, Felsütött pirosan, tüzesen az égre. (Arany János)
esthajnali.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
