feketeség
feketeség [e-e-e] főnév -et, -e [ë, e]
1. (csak egyes számban) Általában a fekete melléknévvel kifejezett tulajdonság, sajátság, szín; vkinek, vminek fekete volta. Erős, kirívó feketeség; a bőr, a haj, a posztó feketesége. Feketeségét a nyaralásban szerezte. || a. (túlzó) Piszkosság. Az arc, az ing, a kéz, a körmök feketesége.
2. Fekete v. nagyon sötét színű tárgy, felület, folt. A bőrén látszik vmi feketeség. Mi az a feketeség ott? Némi feketeségek mutatkoznak az ég alján. Apró pontok, amik lassan mozognak előre. (Tömörkény István) A homlokomon is vót balfelől egy feketeség. (Móricz Zsigmond)
3. (átvitt értelemben) Elvetemültség, gonoszság. Lelkének, jellemének feketesége.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
