felajzott
felajzott [l-a] melléknév -an fölajzott
1. (régies, választékos) Megfeszített húrú <íj, hangszer>. A vadász ül hosszu méla lesben, Vár felajzott nyilra gyors vadat. (Vörösmarty Mihály)
2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Felkeltett várakozással a feszültségig fokozott, felcsigázott <lelkiállapot>. Felajzott érdeklődés, indulat, szenvedély; a végsőkig felajzott kíváncsiság. Felajzott idegekkel várt. Felajzott kedélyállapotban volt. Bokázva, félrecsapott kalappal, felajzott szívvel indul neki az életnek. (Krúdy Gyula)
felajzottság.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
