feltételes
feltételes [ë-e-ë v. e-e-ë] melléknév -en, -ebb [e, e] föltételes
1. Feltételtől (2) függő. Feltételes beleegyezés, egyezség, szövetség, támogatás; feltételes megállóhely: az a m., amelynél csak akkor áll meg a közúti jármű, ha vmelyik utasa le akar szállni v. vki fel akar szállni. || a. Vmely feltételt (2) tartalmazó. Feltételes ígéret. Feltételesen szabadlábra helyezték. Nem bánta volna, ha … teljesíthette volna a szultán föltételes parancsát. (Jókai Mór)
2. (filozófia) Feltételes ítélet: olyan í., amelyben az állítmány és alany egymásra vonatkozásának érvényét egy megnevezett feltételtől függőnek állítjuk. (Pl.: Ha a borostyánkövet szövettel dörzsöljük, elektromosság keletkezik)
3. (nyelvtudomány) Olyan <igealak, igemód, mondat>, amellyel feltételtől függő v. óhajtott, kívánt cselekvést, történést, létezést fejezünk ki. Feltételes jelen, múlt, jövő (idő); feltételes mód, mondat: feltételes mellékmondat: olyan m., amely a főmondat tartalmának, e tartalom érvényességének vmely feltételét fejezi ki (pl.: Ha meghívtak volna, elmentem volna).
4. (biológia, orvostudomány) Feltételes reflex: olyan r., amelyet a szervezet az élet folyamán szerez alkalmi ingerhatások társítása révén, tehát amely nem közvetlenül az illető szervet érintő hatásra jön létre.
feltételesség.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
