fölé [1]
fölé [1] névutó (ragtalan v. személyragos szó után, azzal együtt értve), (ritka, tájszó) felé [ë]
1. Az e szóval jelölt személynél v. dolognál magasabb helyre; olyan helyre, melyhez viszonyítva a szóban forgó személy v. dolog v. annak nagyobb része alulra kerül. Az asztal fölé lámpát akaszt. A repülőgép éppen a hegy fölé ért. Esernyőt tartott a feje fölé. A vén kastély horpadozó … tetejével egy boldog család fölé borult. (Tolnai Lajos) Fehér köpenyben | egy orvos a górcső fölé hajolt. (Kosztolányi Dezső) || a. A szóban forgó dolog felszínére, ill. a közvetlenül e felszín feletti térbe. A fuldokló egy percre víz fölé emelkedett. A Gellérthegy büszkén emelkedik a főváros fölé. Atyám … hegy alján őrzi nyájait, | honnan … lelátni messze kék tenger fölé. (Babits Mihály) || b. Vmely testnek, tárgynak arra a részére, amely a test v. tárgy függőleges helyzetében magasabban van. A térde fölé húzta fel a szoknyáját.
2. A vele kapcs. névszóval jelölt tárgyra, testre úgy, hogy (több oldalról) takarja. Ruhája fölé jó meleg kabátot húzott. A küldeményt papírba csomagolta, s a papír fölé még vászon burkolatot is tett.
3. Olyan helyre, amely a szóban forgó helytől vmely folyó eredete felé esik. A hajó Visegrád fölé érkezett.
4. A megnevezett földrajzi helytől északi irányban levő helyre. A csapat Szeged fölé érkezett.
5. (átvitt értelemben) A szóban forgó színvonalat, mértéket meghaladó helyzetbe, állapotba. A hőmérő 20 fok fölé emelkedett. A termésátlagot tíz mázsa fölé emeljük.
6. (átvitt értelemben) A vele kapcs. névszóval kifejezett személyhez, dologhoz viszonyítva többre értékelt, jelentékenyebb helyzetbe. Az ész fölé helyezi a jóságot. Az események fölé emelkedik. Hitté vált, hogy az írás felemel az átlagemberek fölé. (Ady Endre)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
