gerjedelem
gerjedelem [e-e-e-ë v. e-ë-e-ë] főnév ..lmet, ..lme [e, e] (irodalmi nyelvben)
Felgerjedt érzelem, kül. nagy belső felindulással, hirtelen támadt szenvedéllyel járó izgalom. Nincs szivemnek gerjedelme Csillogásidon. (Vörösmarty Mihály) || a. Bizonyos ösztönök működése, ill. ingerült volta. Állati, baromi, bűnös, nemi, szerelmi gerjedelem. A fehérruhás, fehér arcú leánykát meglátván, furcsa gerjedelmek ébredtek fel az ifjúban. (Krúdy Gyula)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
