gyarló
gyarló melléknév -n, -bb
1. (választékos) Keveset érő, rossz minőségű, silány <dolog>. Hát ez bizony gyarló munka! A fordítás igen gyarló. (Vörösmarty Mihály)
2. (választékos) Erkölcsileg gyönge, bűnre hajló, esendő <személy>. Gyarló ember. Gyarló teremtmény, gyáva gyenge asszony … (Vörösmarty Mihály)
3. (költői) Ilyen személyre jellemző <érzés, gondolkodás, képesség>. Jaj, mely mocskosnak látszik a mi tisztaságunk, … mely gyarlónak a mi erősségünk, ha a Christus tükörébe nézünk! (Pázmány Péter) Fény, hatalom és gyarló szerelem: Lehullt bilincsként, mind mind elmarad. (Tompa Mihály) Így megátalkodni a Bánatban … gyarló szívet és Nem béketűrő elmét árul el. (Arany János–Shakespeare-fordítás) || a. Gyarló ész: szűk korlátok között mozgó, a végső okok felfogására képtelen é.
4. (régies, költői) Testileg erőtlen, gyenge <személy>. Öldöklő kezeit gyarló öregekre, fiúkra, És gyámoltalanul maradott hölgyekre vetette. (Vörösmarty Mihály)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
