hallucináció
hallucináció főnév -t, -ja (lélektan, orvostudomány)
Éber állapotban külső inger nélkül, csupán az idegek és az agy beteges izgalma következtében létrejött érzékelés; érzékcsalódás, káprázat. Egy őrült hallucinációi. Ma sem tudom, valóság volt-e, vagy csak hallucináció. A látási hallucinációt víziónak hívják. Álmot látok-e? Érzékeim hallucinációja játszik-e velem? (Jókai Mór) Így válnak [Kemény Zsigmond] alakjai hallucinációk játékává; … kimered szemök, alsó állkapcsuk lecsuklik. (Péterfy Jenő) || a. Kül. hallási érzékcsalódás. Anyám idegbeteg asszony volt, víziói, hallucinációi voltak. (Mikszáth Kálmán)
hallucinációs.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
