húsvét
húsvét [ú v. u] főnév -ot, -ja (vallásügy)
<A keresztény egyházakban> az a (kétnapos) ünnep, amelyen Krisztusnak a vallásos hit szerinti feltámadását ünneplik; az első tavaszi holdtöltét követő vasárnap és hétfő. Húsvét hete: az ezt az ünnepet megelőző hét; nagyhét; húsvét hétfője ¬; húsvét napja, másnapja; húsvét vasárnapja ¬. Az idén korán lesz húsvét. Húsvét hétfőjén szoktak locsolni. Húsvétkor kirándulunk. Kalácsot süt húsvétra. Az édesapám … így szokta húsvét előtt azt a kis bárányt megsimogatni, amelyikről tudta, hogy nem lesz belőle birka. (Móra Ferenc) Pótolni akarja mindazt, amit odafönn a városban elmulasztott, … húsvét óta. (Nagy Lajos) || a. Az e körüli napok. Húsvétkor már lesz ibolya. Húsvétra veszi ki a szabadságát. || b. <A zsidóknál> olyan ünnep, amelyen az Egyiptomból történt kivonulásra emlékeznek, s amelyen kovásztalan kenyeret fogyasztanak. Szeretnék jó, tiszta, valódi szilvóriumot inni, amit a zsidók húsvétjára szoktak előkészíteni. (Krúdy Gyula)
Szóösszetétel(ek): húsvéthétfő; húsvétvasárnap.
húsvétol.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
