illetéktelen
illetéktelen [e-e-e] melléknév -ül, -ebb [e] (hivatalos)
1. Olyan <személy, hivatali hatóság>, aki, amely nem jogosult, nem illetékes vmely ügyben eljárni, intézkedni. Illetéktelen személyek ne avatkozzanak bele. Ez a bíróság ebben az ügyben illetéktelen. A kapitány úr jónak látta … nem tudom miféle illetéktelen tényezőkre hivatkozással kierőszakolni, hogy Chryseis szerepét ne az én lányom … kapja meg. (Ambrus Zoltán) || a. Ilyen személytől, hatóságtól származó, rá valló. Illetéktelen beavatkozás; illetéktelenül szól bele az ügybe.
2. Meg nem engedett, törvénytelen. Illetéktelen haszon, részesedés.
illetéktelenség.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
