imádat
imádat főnév -ot, -a (csak egyes számban)
1. Az a lelkiállapot, magatartás, melyben vki imád vkit, vmit. Vki imádatának tárgya; imádattal vesz körül vkit. [Petőfinél] a nép szerelmével együtt kél … „a százszor szent égi szabadság” imádata. (Jókai Mór) Amint kiment, ráterelődött a szó … Föltétlenül bámulat volt ez, imádat, kritika nélküli istenítés. (Kosztolányi Dezső)
2. (régies) Istenként, isteniként való imádás. Az ogurok a pars [= párszi] vallást vevék fel, az elemek, nap és csillagok imádatát. (Jókai Mór)
imádatos.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
