indoeurópai
indoeurópai melléknév és főnév (nyelvtudomány)
I. melléknév
1. Az ind, iráni (perzsa, oszét stb.), örmény, görög, itáliai (pl. a latin és a belőle fejlődött újlatin), albán, kelta, balti, szláv, germán nyelveket és még néhány kihalt nyelvet magába foglaló, ill. az ezekből a nyelvekből álló nyelvcsaládba tartozó. Indoeurópai nyelv, nyelvcsalád. || a. Az indoeurópai nyelvekkel kapcs., bennük előforduló. Indoeurópai képző, örökség, nyelvi sajátság. || b. Indoeurópai alapnyelv: az a feltett nyelv, amelyből fokozatos elkülönülés útján a mai indoeurópai nyelvek származtak.
2. Indoeurópai nép: indoeurópai nyelvet beszélő nép. || a. Az indoeurópai népekkel kapcs., rájuk vonatk., hozzájuk tartozó. Indoeurópai műveltség; indoeurópai őshaza.
II. főnév -t, -ak
1. Az indoeurópaiak: indoeurópai nyelveken beszélő népek. Az indoeurópaiak eredete, nyelve.
2. Indoeurópai alapnyelv. Az indoeurópaiban fejlett névragozás volt.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
