ingerlékeny
ingerlékeny [ë-ë v. e-ë] melléknév -en, -ebb [e, e]
1. Olyan <személy>, akit – rendsz. erre hajlamos volta miatt – könnyen fel lehet ingerelni, aki hamar ingerült lesz. Ingerlékeny ember. Minél józanabb volt e tanács, … annál ingerlékenyebb lett Katalin. (Eötvös József)
2. Ilyen személyre jellemző, tőle származó, vele kapcs. <megnyilatkozás, természet>. Ingerlékeny lelkiállapot. Sok német akarata ellen menesztve jött Bécsbe, akit magyarországi állásából elzavartak. Ezek meg … Bécsben csinálták meg az ingerlékeny hangulatot a magyarok ellen. (Jókai Mór)
3. (biológia) Olyan <élőlény>, amely ingerek (1) felfogására képes, és rájuk válaszol. Minden élőlény ingerlékeny.
ingerlékenység.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
