ingerült
ingerült [ë v. e] melléknév -en, -ebb [e, e]
1. <Bosszúság, fáradtság v. idegesség miatt> felindult állapotban levő, haragra gerjedt <személy>. Egész nap ingerült volt. Bal idők szerencsétlensége, hogy kelletinél ingerültebbek vagyunk. (Vörösmarty Mihály) Ingerülten sarkon fordult, becsapta maga után az ajtót. (Kosztolányi Dezső)
2. Ilyen személyre jellemző, vele kapcs., tőle származó. Ingerült lelkiállapot, hang, válasz.
ingerültség.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
