jelenlevő
jelenlevő melléknév és főnév jelenlévő
I. melléknév Olyan <személy, közösség>, aki, amely jelen van vhol. A jelenlevő hallgatóság.
II. főnév -t, (-je) [e] (rendsz. többes számban) Az a személy, aki jelen van vhol, gyak. vmely (alkalmi) közösség tagjaként. A jelenlevők kivételével. A jelenlevők egyhangúlag megszavazták az indítványt. Körülnézett a jelenlevőkön, mintha magyarázatot várna. (Gárdonyi Géza) Az összes jelenlevők gyűlölettel néztek reá. (Krúdy Gyula)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
