joviális
joviális melléknév -an, -abb (régies írva: jovialis is)
1. Nyájas, kedélyes modorú, derült, jó kedélyű <személy>. Joviális ember, öreg bácsi. A nagyvilág nem ösmeri benne … a kaszinó jovialis, szellemdús alakját. (Mikszáth Kálmán)
2. Ilyen személyre jellemző, rá valló; derűs nyugalmat tükröző. Joviális arc, kedély, mosoly. Az igazgatónak máskor jovialis képén … aggodalom s csüggedés látszik. (Eötvös József) Ez az érzet [Eötvös] alakjai rajzán is tükröződik. Nagy részökben van valami Falstaff joviális gazemberségéből. (Péterfy Jenő) Elfogtak egy köpcös joviális arcú emberkét. (Nagy Lajos)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
