1. A katonasághoz tartozó, katonák (1) számára való <tárgy, intézmény, létesítmény>. Katonai autó, bíróság, egyenruha, felszerelés, fogház, gyakorlótér, raktár, repülőtér, tábor, támaszpont; katonai végvidék ¬. Jancsi tizennégyéves koráig a sankt-pölteni katonai alreálban tanult. (Kosztolányi Dezső) || a. A katonaság szolgálatában álló <személy, csoport>. Katonai megbízott, nyomozó, parancsnok, parancsnokság.
2. A katonaságtól eredő, általa véghezvitt gyakorolt <cselekvés, ill. eredménye>. Katonai beavatkozás ¬; katonai behívás, behívó, cenzúra, díszszemle, engedély, győzelem, intézkedés, kiürítés, összeesküvés, puccs, segítség, szövetség, tilalom.
3. A katonaságra jellemző, katonáknál (1) szokásos, meglevő <dolog, gyak. megkülönböztetésül attól, ami polgári>. Katonai becsület, eskü, fegyelem, gondolkodás, gyakorlat; katonai hírközlés ¬; katonai kiképzés, rendfokozat, szellem; katonai szemle ¬; katonai szolgálat, titok, vezényszó. || a. Katonai igazolvány: tartalékos hadköteles személy rendfokozatának és adatainak igazolására való fényképes i.; katonakönyv.
4. Katonákból (1, 2) álló <csoport>. Katonai bizottság, fedezet, kíséret, őrség, zenekar. Koldusoknak öltözve gyalog utaznak tovább, hogy … a kóbor török katonai csapatok figyelme mellett elcsúszhassanak. (Gárdonyi Géza)