kedélytelen
kedélytelen [e-e-e] melléknév -ül, -ebb [e]
Kedélyesség nélküli fanyar, barátságtalan <személy, dolog>. Kedélytelen hivatalnok, vén ember; kedélytelen este. Nem értem, miért olyan kedélytelen mindig. [A nő] vonásai hidegek, kedélytelenek. (Jókai Mór) A szegény emberek kedélytelen atyafisága fűzte őket egybe, kiknek a vérségi kapcsolat vajmi keveset jelent, mert nincsenek kedves, közös emlékeik. (Kosztolányi Dezső)
kedélytelenség.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
