kedvtelés
kedvtelés [e-e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
Vmely egyéni kedv, hajlam, érdeklődés kielégítése; passzió. Kedvtelésből csinál, művel, tesz vmit. Kedvtelésből verseket ír. Gazdag volt, csak úri kedvtelésből gyógyított a vidéken, nem pénzért. (Mikszáth Kálmán) || a. (gyak. többes számban) Olyan, rendsz. nem foglalkozás- v. hivatásszerű foglalatosság, tevékenység, amelyben vki kedvét leli, amelyet valaki szívesen, nagy kedvvel és érdeklődéssel, mintegy szórakozásból, időtöltésből végez. Gyerekes, öreguras kedvtelések. Furcsa kedvtelései vannak. Kedvteléseinek él. || b. Annak az öröme, élvezete, elégedettsége, aki kedvét leli vmiben. Kedvtelését találja vmiben; nagy kedvteléssel csinál vmit. Ő a lányért, lány a pillangóért, Versenyeznek tündér kedvtelésért. (Vörösmarty Mihály) Pörölnek egymás közt Pajzán kedvteléssel. (Lévay József)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
