kerub
kerub [ë] főnév -ot, -ja, (ritka) kerubim [ë], kerubin [ë] -t, (régies) kérub (régies írva: cherub, cherubin, cherubim is)
1. (vallásügy) <A keresztény és a zsidó vallásban> hatalmas, értelmes szellemi lénynek képzelt angyal. Rendelt seregekben cherubínok állnak. (Zrínyi Miklós) || a. (vallásügy) <A biblia szerint> az elvesztett paradicsomot lángoló pallossal őrző angyal. Úgy állt vetélytársnéjával szemközt, mint egy cherub! (Jókai Mór) Minket vad kherubok űztek ki A hazugságok édenéből. (Ady Endre)
2. (művészettörténet) Gyermeki testtel ábrázolt szárnyas angyal. Ott aludt egy ágyban két gyermek. Szépek, mint két kis cherubin. (Jókai Mór)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
