kettőshangzó
kettőshangzó főnév (nyelvtudomány)
Közvetlenül egymást követő két magánhangzónak egy szótagba olvadt kapcsolata; diftongus (pl. ao, üö). ® Emelkedő kettőshangzó; ® eső kettőshangzó. Egyik-másik nyelvjárásunk kettőshangzókban igen gazdag.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
