kihirdetés
kihirdetés főnév -t, -ek, -e [ë, e]
A kihirdet (1, 1b, 3) igével kifejezett cselekvés, eljárás, megnyilatkozás; az a cselekvés, hogy vmit kihirdetnek, közhírré tesznek. Dobszóval, élőszóval, hírlapokban, plakátokon történő kihirdetés; az ítélet, az ostromállapot, a rendeletek, a törvények, a vizsga eredményének kihirdetése. Lépéseket tett a járásbíróságon a végrendelet kihirdetése érdekében. (Kosztolányi Dezső) || a. (vallásügy) Házasságkötési szándék közlése a nyilvánossággal a templomban, a pap által, az esetleges házassági akadályok földerítése végett. Templomi kihirdetés; első, második, harmadik kihirdetés; házasulandók kihirdetése. Régen kötelező volt a háromszori kihirdetés. Fölmentést kért a kihirdetés alól. Szeretném, hogy ha már holnapután megtörténhetnék az első kihirdetés. (Mikszáth Kálmán)
kihirdetési.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
