kondér
kondér főnév -t, -ok, -ja
1. Vasból v. rézből készült, nyitott v. fedővel zárható, nagyméretű üst. Gulyást, halpaprikást főz, vizet forral a kondérban; kondérban hozzák az ételt; kondérból osztja az ebédet. Ragad „öreg kondért” kezeibe kettőt S hegyre, fel a völgyből, hozza, mikor megtölt. (Arany János) A konyháról minden üstöt és kondért kihordtak. (Gárdonyi Géza) Este a kondérokban vacsorát főztek. (Kosztolányi Dezső) || a. (tréfás, túlzó) Fazék (1, 3). Van még főzelék, egy egész kondérral.
2. (tájszó) Csobolyó; kulacs.
3. jelzői használat(ban) Vmiből annyi, amennyi egy kondérba (1) belefér. Egy kondér bab, birkapaprikás, főzelék.
kondéros.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
