koravén
koravén melléknév -en [e]
1. Olyan <fiatal személy>, akinek a gondolkozása, magatartása és gyak. a külseje is koránál sokkal idősebb személyre vall, akiből hiányzanak a fiatal korra általában jellemző, a fiatalokat rokonszenvessé, kedvessé tevő tulajdonságok. Koravén fiú, gyerek. Elfogtak egy nyűtt képű, koravén fiatalembert. (Nagy Lajos) || a. Ilyen személyre jellemző, vele kapcsolatos <magatartás, megnyilatkozás, külső>. Ki vette már észre, mennyivel kedvesebb dolog megnevettetni egy gyereket, mint nevetni a gyerek koravén fontoskodásán? (Karinthy Frigyes)
2. Hamar, idő előtt megvénült <személy>. Sápadt, beteges koravén ember. Koravén lett a sok gondtól. Ritka szenzációra éhes ez a koravén, sorstól üldözött ember. (Kuncz Aladár) Fejemre kulcsolom a két kezem | és koravénen rád emlékezem. (Kosztolányi Dezső)
koravénség.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
