korbácsol
korbácsol tárgyas ige -t, -jon
1. (ritka) Korbáccsal ver. A rabszolgákat éheztették, kínozták, korbácsolták. Hogy hínak? – Szegény Tamás, … kit faluról falura korbácsoltak, kalodáztak, megbotoztak. (Vörösmarty Mihály–Shakespeare-fordítás) Ha férfi bánt, majd karddal felelek, De a kutyákat csak korbácsolom. (Petőfi Sándor)
2. (átvitt értelemben, választékos) Korbácsol vmit: <szél> vmely álló- v. folyóvíz felszínén hatalmas hullámokat támaszt. A vihar korbácsolja a tengert.
3. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Sors, indulat, ösztön> űz, hajt, kerget vkit. Sok terv, sok jó gondolat: de a kivitelre nincs erő. S nincs az a hév, mely a fiatal embert hajtja, korbácsolja. (Arany János) Az, kit a sors korbácsolt tova, Vihar gyanánt tisztítni a világot, Mostan megáll, a vérpadon, szeretni. (Madách Imre)
Igekötős igék: elkorbácsol; felkorbácsol; megkorbácsol.
korbácsolás; korbácsoló; korbácsolt; korbácsoltat.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
