kötőszó
kötőszó főnév (nyelvtudomány)
Olyan szófaj, ill. szó, amely mondatokat v. mondatrészeket köt össze, érzékeltetve, ill. kiemelve a köztük levő (rendsz. logikai) kapcsolatot (ilyen pl. az és, de, ha, mert; vagy … vagy, sem … sem). ® Alárendelő kötőszó; ® mellérendelő kötőszó; egyes, páros kötőszó; ® előidejű kötőszó; ® utóidejű kötőszó; ® kapcsoló kötőszó; ® ellentétes kötőszó; ® megengedő kötőszó; ® magyarázó kötőszó; ® következtető kötőszó; ® választó kötőszó.
Szóösszetétel(ek): kötőszóhalmozás; kötőszóhiány; kötőszó-kihagyás.
kötőszavas.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
