külalak
külalak [kül-a] főnév
1. (régies, irodalmi nyelvben) <Vmely emberi alkotáson> a külső alak, a kívülről látható forma. Silány, tetszetős külalak; az épület, a könyv külalakja. Ez óriási templomok … szilárd, tömör épületek mind, amiknek külalakját ragyogóvá varázsolta a keleti költészet. (Jókai Mór)
2. (iskolai, elavulóban) Írásbeli dolgozat külső kiállítása, beosztása, az írás alakja, amelyet olykor külön osztályozni szoktak; külső alak. Tartalom ötös, külalak négyes. Kornél … a múlt félévben is kettőből bukott, dolgozatainak külalakja rendetlen, magaviselete kevésbé szabályszerű. (Kosztolányi Dezső)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
