különálló
különálló [n-á] melléknév
1. Olyan <tárgy, építmény>, amely más hasonló(k)tól térben elkülönül, amely nem kapcsolódik vmihez, nem alkot mással összefüggő egységet. Különálló épület. A ház mellett van egy kis különálló fészer. Kibéreltem az emeleten egy pompás kis különálló szobát. (Gárdonyi Géza)
2. (átvitt értelemben) Jellegét tekintve mástól elkülönülő, máshoz nem kapcsolódó; független. Egészen különálló kérdés az, hogy … A világ … tőle egészen különálló. Az ő világa és a többi: két világ. (Ady Endre)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
