kvitt
kvitt melléknév (csak állítmányként egyes kifejezésekben>
Kvitt vagyok veled v. kvittek vagyunk: a) kölcsönösen nem tartozunk egymásnak semmivel; b) egyformák vagyunk. Egyikünk se naiv lelkületű, kvittek vagyunk. (Ambrus Zoltán) || a. Kiegyenlített <tartozás>, teljesített <kötelezettség>, befejezett, elintézett <ügy>. Ezzel a dolog kvitt: a d. el van intézve, be van fejezve, le van zárva. Mi mindennek megadjuk az árát, és azzal kvitt. (Tolnai Lajos)
kvittel.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
