latorság
latorság főnév -ot, -a
1. (csak egyes számban) (régies) A lator (II. 1, 2) melléknévvel kifejezett (jellembeli, erkölcsi) tulajdonság, sajátság; gonoszság, gazemberség, zsiványság. Latorságból árulta be a barátját. || a. (bizalmas) Csintalanság, kópéság, szilaj vásottság; garázdaság. Sok latorság szorult a gyerekbe. || b. (népies, régies) Vkinek (vminek) lator (II. 2) volta. Tettének latorsága. Megbűnhődött latorságáért.
2. (régies) Gonosztett. Ettek, ittak, áldomásoztak … Dicsérik egymásnak a latorságait, és dicsekesznek a magukéval. (Jókai Mór) [A helytartó] egy Rómába menendő küldöttségtől jobban fél, mint a tűztől, mert akkor egyéb latorságai is kijőnek. (Kaffka Margit)
3. (ritka, elavult) Paráznaság, kurafiság, kurválkodás.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
