latyak
latyak főnév -ot, -ja (csak egyes számban)
1. Híg sár; sáros, olvadó hó, pocsolya. Tavaszi, őszi latyak; egy v. csupa latyak: nagyon latyakos; csupa latyak a ruhája, az utca. Bokáig gázol a latyakban. Délután dara esett … Cipőnk talpa alatt latyakká kásásodott. (Kosztolányi Dezső) Milyen jó mezítláb járni … az ember a lábával érzi a talajt s a levegőt, és benne gázol a meleg sárban, latyakban. (Móricz Zsigmond) || a. jelzői használat(ban) (ritka) Latyakos (3). Csúnya, latyak idő van.
2. (ritka, tájszó) Csatak, lucsok.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
