lókötő
lókötő főnév
1. (régies) Tolvaj, aki lovat lop v. szokott lopni. A híres lókötő, Tarka Miska megint kézre került. (Jókai Mór) A betyárt, aki a lovat lopta, valahol tán már fel is akasztották, ami rendszerint a lókötők sorsa. (Krúdy Gyula)
2. (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló) Semmirekellő, léhűtő személy; csirkefogó. Ne állj szóba ezzel a lókötővel! || a. (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló) Szélhámos, hazug személy. Eredj te lókötő, nem hiszek neked! || b. (átvitt értelemben, bizalmas, tréfás) Agyafúrt, ravasz kópé. Nem hiszem, hogy a villamos székbe kerüljön. Ahhoz maga túlságosan ügyes lókötő. (Hunyady Sándor)
lókötős.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
