lucskos
lucskos melléknév -an, -abb
1. Olyan <tárgy>, amely esőtől, izzadságtól v. más folyadéktól átnedvesedett, és ezért rendsz. sáros, mocskos lett. Lucskos kötény, nadrág; lucskos az inge, a ruhája. Az izzadságtól egészen lucskos. A lucskos répát nem szabad vermelni. Künn lucskos, setét kocsik álltak. (Tóth Árpád) Nem kapott levegőt. Száján volt valami … valami nehéz, lucskos mosogató rongy. (Kosztolányi Dezső) || a. (kissé bizalmas) Olyan <idő, nap>, amikor huzamosan esik az eső, s az utak sárosak, latyakosak. Ilyen lucskos napon nem rándulunk ki. Lucskos idő volt reggel. (Mikszáth Kálmán)
2. (konyhaművészet) Lucskos káposzta: tejföllel és rendsz. benne főtt hússal, főzeléknek elkészített édes k.
lucskosság.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
