másodrendű
másodrendű melléknév -en [e], (-bb)
<Vmely értékelő rendben> a maga nemében jelentőség szempontjából a második helyen álló, említendő, az elsőrendű(ek)nél kevésbé fontos <dolog, személy>; másodrangú. (jogtudomány) Másodrendű alperes, vádlott: az az a., v., aki ellen csak másodsorban emelnek jogi panaszt, ill. az a vádlott, akit vmely perben az elsőrendű vádlottnál kevésbé súlyos bűncselekménnyel v. bűncselekményekkel vádolnak; (csillagászat) másodrendű (álló)csillag: az elsőrendű(ek)nél gyengébb fényű, de szabad szemmel még jól látható cs.; másodrendű vasútvonal. Teleki még most sem akarta magát megadni azon gondolatban, hogy ők itt csak másodrendű szerepet játszanak. (Jókai Mór) A másodrendű szereplők is mind durvák, együgyűek, kérges szívűek. (Ambrus Zoltán) || a. <A maga nemében minőség, érték szempontjából:> az elsőrendű(ek)nél silányabb, kevésbé jó. Másodrendű (minőségű) áru, kávé, paprika, szántóföld, szén, teljesítmény, út.
másodrendűség.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
