megfogad
megfogad tárgyas ige
1. (kissé régies) <Személyt> vmely feladat elvégzésére v. vmely munkakör betöltésére szolgálatába fogad. Megfogad vkit, vminek, vmire; megfogadja béresnek, kanásznak, kaszásnak. Egész napra megfogadtak egy idegenvezetőt. || a. (ritka) <Járművet> bizonyos útra, bizonyos időre alkalomszerűen bérbe vesz. Megfogadott egy taxit. A fia … azért jött, hogy elmenjen [a harcba], meg van fogadva a szekere. (Mikszáth Kálmán)
2. <Tanácsot, utasítást> magáévá tesz, s aszerint cselekszik. Megfogadta a jó szót. Vigyetek szaporán, … – Megfogadák ezek a jó emberek és az ölökben Vitték a kocsihoz. (Fazekas Mihály) Édesanyám mint valami sorsüldözött nézett a gyerekeire … Hiába adna … parancsot, ha nincs, ki megfogadja. (Móricz Zsigmond)
3. Megfogad vmit: erősen felteszi magában, v. más(ok)nak ünnepélyesen megígéri, hogy vmit megtesz v. nem tesz meg. Erősen, szentül megfogadja. Megfogadta, hogy többé nem dohányzik. Megfogadta, hogy elégtételt vesz a sértésért. Ne hitegess Lucifer, ne tovább, | Hagyj tudnom mindent úgy mint megfogadtad. (Madách Imre) Egy katonatiszt abban a hitben, hogy a kedvese megcsalta, megfogadja …, hogy örökre szakít a leánnyal. (Ambrus Zoltán) Megfogadtam, hogy nem veszek kártyát többé a kezembe. (Gárdonyi Géza)
4. (bizalmas) Megfogad vmely lovat: <lóversenyen> fogadást köt rá. Megfogadta a tavalyi győztes lovat.
megfogadás; megfogadó; megfogadott; megfogadtat.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
